Regéci vár

REgéci vár turisztikai látogató központ fejlesztése 2014 Képek hírek érdekességek, vártörténet

A Regéci vár egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középső részén. I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak.

A regéci vár neve fogalom a magyar történelmet ismerő emberek számára. Ha vesszük a fáradságot és elutazunk a vadregényes zempléni hegyek egyik ormát koronázó várromhoz, üljünk le az évszázadoktól megfakult kőfalak közé kissé elmélkedni. Arról, hogyan múlik el a világ dicsősége, az egykoron rengeteg véráldozattal és energiával megvédelmezett falak pusztulásra ítéltettek. De mégis akadnak, akik szembeszállnak a sorssal, esztendők óta próbálják feléleszteni Regéc dicsőséges nevét.

Mi most közös előkészítéssel s véleménnyel, az Építész Mester Egylet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és Regéc Város Önkormányzatával együtt az ötletpályázat formáját választottuk, mint első lépést.

Regéc nevét – a szláv eredetű szó jelentése szarv, földnyelv –1298- ban említik először, azonban ekkor csupán arról emlékeznek meg, hogy a Regéc nevű hegy alatt ütközött meg a magyar és tatár sereg, itt álló várról nincs szó.

A XIV. század elején Aba Amadé zempléni tartományúr foglalta el erőszakkal a várat, melyet csak az 1312-es rozgonyi csatában győzelmet arató Anjou Károly király tudott visszaszerezni. A következő évszázadokban, királyi kezelésben állt, hozzá tartoztak a földesúri járandóságokkal a várba felszekerező környékbeli jobbágyfalvak népei. A békés időszaknak a XVI. századi belháborúk vetettek véget, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János királyok hívei csatáztak a regéci vár birtoklásáért.

Tavaly a Zemplénben jártam, ahol a polgármester úr vendégül látott, ahol nem csak az újjáépítést mutatta be, hanem a vár történetét is, többek között a két csontvázról is mesélt. A két csontváz motívuma megragadott, s a történelmi leírások alapján írtam meg ezt a balladát.